A művészetről való beszélgetés megfélemlítő lehet, különösen akkor, ha nem ismeri a művészt vagy a műalkotást. Nem kell szakértőnek lenned ahhoz, hogy megnézd, megtapasztald és beszélj a művészetről. Valójában a művészet gyakran másként hat a különböző emberekre. Annak érdekében, hogy beszéljen a művészetről, tanulja meg a megfelelő terminológiát, beszélje meg a kép tartalmát, és értékelje, hogyan érzi magát a képpel kapcsolatban. Ezen kívül időt tölthet a darab megtekintésével, valamint a kép és a művész olvasásával. Ez további információkat nyújt a megbeszéléshez.
Lépések
1. módszer a 4 -ből: A megfelelő terminológia használata
1. lépés. Beszéljen a felhasznált anyagokról
Különféle anyagok felhasználhatók a művészet elkészítéséhez, és ezek mindegyike más vizuális hatást kelt. A szobrászok például kőből, márványból, drótból vagy fából készíthetik művészetüket. Hasonlóképpen a festők használhatnak akvarelleket, olajat, krétát és ceruzát. Amikor a művészetet nézi, írjon megjegyzést a kép létrehozásához használt anyagokhoz vagy hordozóhoz. Ha nem tudja azonosítani őket, nézze meg a címkét.
2. lépés. Határozza meg a művészet stílusát
Annak érdekében, hogy tudatosnak tűnjön a művészet megbeszélése közben, tanulja meg azonosítani a művészet stílusát. Például néhány gyakori és felismerhető stílus az absztrakt, realista, expresszionista, szürrealista vagy impresszionista. A realizmust használó műalkotás könnyen azonosítható, mert a művész megpróbál olyan képet készíteni, amely valóságosnak tűnik, majdnem olyan, mint egy fénykép.
- Alternatív megoldásként az absztrakt műalkotás nem próbálja utánozni a valóságot, ehelyett véletlenszerű festék- vagy vonalacskákat tartalmazhat, hogy elgondolkodtató képet hozzon létre.
- Ismerje meg a különböző stílusokat azáltal, hogy online keresi a különböző művészeti stílusok képeit. Például keressen rá az "impresszionista képek" kifejezésre.
- Látogasson el a múzeumokba, amelyek gyakran stílus szerint csoportosítják a művészetet. Például egy szürrealista festmények szobájában találhatja magát.
3. lépés. Tekintsük a tartalmat
A művészet stílusa leírható a kép tartalmának megtekintésével is. Például tanulja meg a különbségeket a portrék (személy képe), a tájak (helyképe) vagy a csendélet (tárgy képe) között.
4. lépés. Ismerje meg a gyakori leíró kifejezéseket
Az is jó ötlet, ha ismerünk néhány leíró szót, amelyeket a művészet leírása során használhatunk. Segítségükkel leírhatja a festmény hangulatát, ahogy érzékeli:
- Dinamikus
- Meghitt
- Szuggesztív
- Kihívást jelentő
5. lépés. Ellenőrizze a darab időtartamát
Lehet, hogy hallott már a reneszánsz művészetről, a modern művészetről vagy a kubizmusról. Ez néhány különböző időszak és mozgás a művészettörténetben. Ha műalkotásról szeretne beszélni, ellenőrizze annak időtartamát. Gondoljuk végig, hogyan befolyásolta a történelmi pillanat a művészet létrejöttét.
- Vegye figyelembe az abban az időben történt mozgásokat. Például a kubizmus a modern művészet egyik fajtája volt, amelyet a huszadik század elején fejlesztettek ki. A művészek, mint például Picasso, elhagyták a tizenkilencedik század végének romantikus és realisztikus alkotásait, és absztraktabb képeket kezdtek alkotni.
- Gondoljon a világ bármely nagy eseményére, például a háborúra, amely tükröződhet a darabban.
- Gondold át, mi volt tabu abban az időben és a hely, ahol a művészet készült. Azok a művek, amelyek most talán nem tűnnek megdöbbentőnek, akkor lehettek, vagy fordítva.
2. módszer a 4 -ből: A kép tartalmának megbeszélése
1. lépés. Beszéljen az összetételről és az elhelyezésről
A kompozíció a tárgyak vagy alakzatok elrendezésének módját jelenti a műalkotásban. Például az alakzatokat egymás mellé lehet helyezni, egymást átfedni, egymástól elválasztva vagy mintázatba rendezni. Ez befolyásolja a festmény egyes részeinek megfigyelési sorrendjét.
- Az egyik módja annak, hogy észrevegye a kompozícióval kapcsolatos dolgokat, ha látja, hogy merre jár a szeme, amikor a festményt nézi.
- Például: „Látom, hogy a művész fényes fényeket festett a baba alakja köré. Nagyon megnehezíti, hogy elnézzek a festmény azon sarkától.”
2. lépés. Írjon megjegyzést a vonalakhoz és az ecsetvonásokhoz
Néhány festményen tisztán láthatja az ecsetvonásokat és a technikát a vásznon. Megjegyzést fűzhet ahhoz, ahogy az ecsetvonások megragadják a tekintetét, és textúrát adnak a képnek. Máskor a festmények simák lehetnek, szinte olyanok, mint egy fénykép. Ebben az esetben a művész valószínűleg való életre kelti a hatását.
- Mondhatnánk: "Ez a darab úgy néz ki, mint egy fénykép. Hogyan hoz létre a művész ilyen sima vonalakat?"
- Alternatív megoldásként valóban sűrű ecsetvonásokat vagy festékfoltokat észlelhet. Hozzászólhat a réteges festék vastagságához.
3. lépés. Figyelje meg a színeket és a kontrasztot
A szín a művészet másik fontos eleme, és felkeltheti figyelmét. A színek kontrasztot hozhatnak létre a világos és a sötét között, vagy vizuálisan stimuláló módon kiegészíthetik egymást. Amikor a művészetről beszél, beszélje meg, hogyan érzi magát a szín, és mit gondol, mit közvetít.
- Például azt mondhatnánk, hogy "a kép világos és sötét kontrasztja éles különbséget tesz a jó és a rossz között".
- Hozzászólhat a festmény érzéséhez, amelyet a szín közöl: "Ez az élénk, szúrós kék annyi örömet okoz, de a háttér elnémult vörös tónusa inkább figyelmeztetésnek tűnik."
3. módszer a 4 -ből: Az alkotás értékelése
1. lépés: Kerülje a felesleges ítéletek meghozatalát
A művészet nagyon személyes, és nem mindig az a célja, hogy jól érezze magát. Ennek eredményeként megsértheti az embereket, ha kemény kritikát fogalmaz meg. Ehelyett megjegyzést fűzhet magához a művészethez anélkül, hogy elmondaná, tetszik -e vagy sem. Ez lehetővé teszi, hogy véleményt mondjon a munkáról anélkül, hogy személyes érzéseit megadná.
- Kerülje az olyan szavak mondását, hogy "meg tudnám csinálni". Ez a fajta megjegyzés sérti a művészt, és nem segíti elő a művészi beszélgetést.
- Ha nem tetszik egy darab, elmagyarázhatja, hogy ez az Ön személyes ízlésének köszönhető. Például azt mondhatod: "Látom, hogy ez jól össze van állítva. Nehezemre esik azonban ezt a képet nézni, mert annyira dinamikus, hogy szinte erőszakosnak érzi magát."
2. lépés. Tegyen fel kérdéseket
A műalkotás értékelésének nagyszerű módja a kérdések feltevése. Ha a művészetről fog beszélni, a kérdések kiváló módja annak, hogy tanuljon társaitól és elősegítse a beszélgetést.
- Kérdezze meg, hogy társa sokat tud -e a szóban forgó művészről vagy művészeti mozgalomról.
- Kérje ki társa véleményét egy darabról.
3. Lépés. Vedd tudomásul, hogy nem vagy szakértő
Ha baráti társasággal vagy kollégákkal látogat el egy művészeti galériába, és nem sokat tud a megtekintett műalkotásokról, akkor bármikor elismerheti a zavartságot. Néhány ember a csoportjából valójában megkönnyebbülést tapasztalhat, amikor rájön, hogy nem ők az egyetlen személyek a komfortzónájukon kívül.
- Sok mindent színlelni kínos lesz, és nem szükséges.
- Azt mondhatnád: "Hú, mondhatom, sok minden történik itt, de nem tudom, hol kezdjem."
4. lépés. Beszéljen arról, hogyan érzi magát a művészet
Amikor a művészetről gondolkodsz és beszélsz, az a legfontosabb, hogy éreztet valamit, még akkor is, ha ez az érzés kellemetlen. Írd le kommentben, hogy milyen érzéseket kelt benned a darab, és miért. Néha a művész szándékosan azt akarja, hogy a közönség kényelmetlenül érezze magát. Ez nem azt jelenti, hogy meg kell ítélnie a munka minőségét, csak azt a benyomást, hogy a darab benned hagyott.
Például inspiráltnak, szomorúnak, boldognak, zavartnak, kényelmetlennek, dühösnek, stb
4. módszer a 4 -ből: Az alkotás megtekintése
1. lépés. Vessen egy hosszú pillantást a műalkotásra
A legtöbb ember csak egy műre pillant. Például a Louvre -ban végzett felmérés szerint az átlagember 15 másodpercet tölt a Mona Lisával. Ez nem elegendő idő ahhoz, hogy valóban egy műalkotással foglalkozzunk. Próbáljon legalább egy percet, lehetőleg tovább, egy műalkotást nézni. Ez lehetővé teszi a kép felvételét, a kompozíció részleteinek megtekintését és annak meghatározását, hogy mit érez a darab iránt. Ha időt fordít a művészet nézésére, akkor nagyobb valószínűséggel beszélhet a darabról és néhány finomabb részletről.
Ha képes hosszú ideig bámulni egy műalkotást, akkor elkezdhet párbeszédet kialakítani a darabbal. Ez rendkívül érdekes lehet, amikor elkezdi látni, hogy a kép hogyan szól hozzád
2. lépés Olvassa el a darab címét és leírását
A művészeti galériák és a múzeumok gyakran helyeznek el egy kis táblát minden darab közelében, hogy megadják a címet és egy kis leírást. Ez néha olyan részletekkel szolgálhat, amelyek segítenek a művészet értelmezésében és megvitatásában. Például láthat egy csomó halvány rózsaszín vonalat, és zavartnak érezheti magát. Az emléktáblát olvasva megtudhatja, hogy a mű címe: „Küzdelmem a mellrákkal”. Ennek a darabnak a címe segíthet jobban megérteni, hogy mit közvetítenek a művészeten keresztül.
A táblák részletes információkat is tartalmazhatnak a felhasznált anyagokról, létrehozásuk dátumáról stb
3. lépés. Olvassa el a művészt
Néhány galéria részletes információkat is közöl a művészekről. Ez az anyag megtalálható egy füzetben vagy egy kis életrajzban a mű közelében. A művész ismerete segíthet abban, hogy megértse egy kicsit érdeklődését, és mi inspirálta őket ennek a művészetnek a létrehozására. Így többet tudsz megbeszélni a művészetről.
