A zenekiadás a zeneipar azon része, amely zenei kompozícióval - a szöveggel és az írott zenével - és a dalszerző által szerzett jogdíjakkal foglalkozik. Bármikor, amikor egy dalt használnak valahol, beleértve azt is, amikor a rádióban vagy a streaming szolgáltatásokon keresztül játsszák, a dalszerző jogdíjat kap. Zenei kiadói szerződéseket kötnek egy dalszerző és egy kiadó között. A kiadó jogdíjakat kap a különböző előadó -jogi társaságoktól, és szétosztja a dalszerzőnek, mínusz a kiadó által megszerzett díjak.
Lépések
Rész 1 /3: Az alapok lefedése
1. lépés. Határozza meg a feleket
A zenei kiadói szerződés első része a dalszerzőt és a kiadót nevezi meg, akik a megállapodás felei. Általában olyan címet ad nekik, mint például "Előadó" vagy "Dalszerző" és "Kiadó", amelyeket a megállapodás többi részében is használni fognak.
- A szerződések első bekezdése a felek név szerinti azonosítása mellett a megállapodás hatálybalépésének időpontját is tartalmazza. Ez lehet ugyanaz a nap, amikor a felek aláírják a szerződést, vagy későbbi időpont.
- A letelepedett kiadók általában egy szabványos szerződést kötnek, amelyet használnak, és egyszerűen megadnak bizonyos részleteket, például a dalszerző nevét, az érintett szerzeményeket és a megállapodás feltételeit.
- Előfordulhat, hogy olyan szerződésmintákat talál, amelyeket útmutatóként használhat a szabványos zenei kiadói szerződésben szereplő záradékok és kifejezések írásához és jobb megértéséhez.
- A feleket azonosító első bekezdés után a szabványos zenei kiadói szerződés jellemzően számos „míg” záradékot tartalmaz. Ezek a záradékok a „mivel” szóval kezdődnek, és leírják azt az általános célt, amely szerint a két fél megállapodást köt egymással.
2. lépés. Adja meg, hogy mennyi ideig tart a megállapodás
Egyes zenei kiadói szerződések kizárólagos kiadási jogot biztosítanak a kiadónak, amely a szerződés időtartamára vonatkozik a dalszerző teljes teljesítményére. Mások csak egy meghatározott ideig tartanak.
- Ahol a kiadói szerződés meghatározott időtartamra szól, általában több évig tart.
- Azok a szerződések, amelyek több év után lejárnak, általában megújítási lehetőségeket is tartalmaznak. Ezek az opciós időszakok egy bizonyos napon lépnek érvénybe, és az elővásárlási jogot adhatják a kiadónak - vagyis amikor a szerződés lejár, a dalszerzőnek lehetőséget kell adnia a kiadónak a szerződés megújítására, mielőtt másik kiadóhoz vásárol.
- Ne feledje, hogy a szerződés időtartama elkülönül a szerzői jogi engedményezéstől. Előfordulhat, hogy egyes szerződések nem tartalmaznak konkrét kifejezést, mivel a szerzői jog a szerzői jog időtartamára van hozzárendelve (a dalszerző élettartama plusz 70 év). Ezekkel a megállapodásokkal a szerződés "futamideje" technikailag véget ér, amikor a dalszerző leszállította a dalokat vagy a szerzői jogokat a kiadónak.
3. lépés. Jelölje meg, mely kompozíciókra vonatkozik
Ha egy zenei kiadói szerződés csak a dalszerző repertoárjában szereplő bizonyos dalokra vonatkozik, nem pedig egy bizonyos időn belül írt dalokra, akkor a zenei kiadói szerződésben fel kell sorolni ezeket a dalokat.
- Az "exkluzív dalszerzői szerződések" néven ismert kiadói szerződésekkel, más néven "személyzeti írói szerződésekkel" a dalszerző jogokat biztosít a kiadónak minden olyan dalra, amelyet egy adott időszakban ír.
- Az exkluzív dalszerzői szerződést aláíró kiadó felelős a dal kiaknázásáért, vagyis a kiadó talál egy felvevőt, aki rögzíti a dalt. Ezek a megállapodások gyakoribbak azoknál a dalszerzőknél, akik maguk nem előadóművészek vagy felvevő művészek.
- Azok a felvevő művészek, akik saját dalaikat is írnak, kiadási szerződéseket köthetnek bizonyos szerzeményekre, vagy egy adott albumra felvett összes dal szerzeményeire.
4. lépés. Vázolja fel a felek felelősségét
Amikor zenei kiadói szerződést készít, mind a kiadónak, mind a dalszerzőnek kötelességei és felelősségei vannak egymással szemben, amelyeket külön meg kell határozni.
- Általában a dalszerző felelős a dalok kiadónak történő eljuttatásáért, a kiadó pedig a dalok felhasználásáért, hogy pénzt keressen a dalszerzőnek és a kiadónak.
- Segíthet, ha úgy gondolunk a kiadóra, mint a dal ügynökére. Míg egy művész ügynöke kihasználja a művész karrierjét azzal, hogy jó koncerteket és promóciós lehetőségeket szerez neki, a kiadó a dalt úgy használja ki, hogy a legjobb helyzetbe hozza, hogy pénzt keressen a dalszerzőnek.
- A kiadó például népszerűsítheti a dalt egy népszerű felvételi előadóvá, és ráveheti őt, hogy rögzítse a dalt, és slágerré tegye.
5. lépés. Adja meg a kiadónak a meghatalmazást
A szerződés szerinti feladatai ellátásához a kiadónak törvényes jogával alá kell írnia a dokumentumokat a dalszerző nevére, beleértve a szerzői jogi regisztrációval és védelemmel kapcsolatos dokumentumokat.
- A meghatalmazási záradék jellemzően tartalmaz egy rendelkezést, amely szerint a dalszerzőnek meg kell adni az első lehetőséget a szükséges dokumentumok aláírására, de a kiadó meghatározott idő elteltével aláírhatja azokat, ha a dalszerző erre nem képes.
- A zenei kiadói szerződések általában feljogosítják a kiadót arra is, hogy a kompozíció nyomtatásával, értékesítésével és forgalmazásával kapcsolatban használja a dalszerző nevét és hasonlatosságát.
Rész 3 /3: Szerzői jogok hozzárendelése
1. lépés. Határozza meg azt az időt és területet, amelyben a kiadó ellenőrzi a dalszerzői dalok szerzői jogait
A zenei kiadói jogok gyakorlatilag lehetővé teszik a kiadó számára, hogy kezelje a szerzők szerzői jogait a szerzõdésekben a szerzõdés idõtartama alatt írt dalokhoz. A kiadói szerződés leírja a szerzői jogi hozzárendelés korlátait.
- A kiadónak gyakran joga van világszerte kihasználni a megállapodásban szereplő kompozíciók szerzői jogait.
- Egyes kiadói szerződések azonban előírhatják, hogy a kiadó jogai csak egy adott földrajzi területre terjednek ki. Például egy dalszerzőnek lehet egy kiadója Európában és egy másik kiadója Észak -Amerikában.
- A kiadónak lehetősége van arra, hogy kezelje a dalszerző szerzői jogait a szerzői jog teljes élettartama alatt, amelyet a dalszerző élete és 70 éve határoz meg. A megállapodás azonban csak meghatározott évekre szólhat.
- A szerzõi szerzõi jogok több különbözõ jogot is tartalmaznak, és a szerzõdés nem biztos, hogy feljogosítja a kiadót arra, hogy e jogokat kiaknázza.
- Például sok dalszerző fenntartja a szinkronizálási jogát, amely díjakat fizet, ha egy dalt vizuális képpel kapcsolatban használnak _ például egy reklámfilmben a háttérben lejátszott dal, vagy egy film filmzenéjében szereplő dal.
- A dalszerző külön kiadói szerződést is köthet, amely kizárólag a zenei szerzemények szinkronizálási jogait fedezi. Ezek a kiadói szerződések sokkal korlátozottabbak, jellemzően csak bizonyos dalokra vonatkoznak, és gyakran nem kizárólagosak.
2. lépés. Adja meg a jogdíj mértékét
A jogdíj mértéke az a pénzösszeg, amelyet a dalszerző keres, ha a dalát valaki más használja. A kiadó jellemzően felelős azért, hogy ezeket az összegeket összegyűjtse és eloszlassa a dalszerzőnek.
- A szerződés eltérő díjakat írhat le a különböző felhasználási módokra. Például a dalszerző egy jogdíj -díjat kaphat kották eladásáért, és más díjat a szinkronizálási licenc vagy előadás -engedély eladásáért.
- Egyes árak szabványosak, és nem tárgyalhatók. Például, ha egy előadó fedezni akar egy korábban más által felvett dalt, akkor fizetnie kell egy mechanikai engedélyt, amelynek mértékét az amerikai szerzői jog határozza meg.
- Egy szabványos zenei kiadói szerződés előírja, hogy a szerző a jogdíjak 50 százalékát, a másik 50 százalékot a kiadó kapja meg.
Lépés 3. Hozzon létre fizetési ütemtervet
A szerződésben meg kell határozni, hogy a kiadó milyen gyakran küld csekket a dalszerzőnek a jogdíjfizetésről, beleértve a kifizetések dátumát és azt az időszakot, amelyet az egyes befizetések fedeznek.
- A legtöbb zenei kiadói szerződés értelmében a kiadó előleget fizet a dalszerzőnek a dalból származó jövedelem ellenében. Ezt az előleget általában a kiadási szerződés hatálybalépésekor fizetik ki.
- Az előleg visszatéríthető a szerzői szerzõdésekbõl szerzõdött jogdíjakból a szerzõdés idõtartama alatt, vagyis a dalszerzõnek nem szabad jogdíj -ellenõrzést várnia a kiadótól, amíg a szerzemények nagyobb összegû jogdíjat nem szereztek, mint amennyit a dalszerzõ eredetileg kapott.
- A dalszerző azonban minden olyan időpontban kap egy nyilatkozatot, amikor csekket kell kiállítani a szerződés alapján - általában havonta vagy negyedévente. A nyilatkozat részletezi, hogy a dalszerző mennyit keresett jogdíjban, és mennyit fizetett vissza az előlegből.
- Tegyük fel például, hogy a kiadó 100 000 dollár előleget ad a dalszerzőnek. A szerződés első negyedévében a szerződés alá tartozó dalok 20.000 dollár jogdíjat keresnek a dalszerzőnek. A dalszerző ezért kap egy nyilatkozatot, amely szerint 20 000 dollár előleget visszafizettek, és 80 000 dollár egyenleg van a még visszafizetendő számlán.
- Miután a dalszerző 100 000 dollár jogdíjat szerzett, a nyilatkozatot csekk kíséri.
4. lépés. Írja le a számviteli és könyvvizsgálati eljárásokat
A rendszeres ellenőrzések megvédik a dalszerzőt, és segítenek a jogdíjak pontos kiszámításában. A zenei kiadói szerződésnek tartalmaznia kell az alapvető számviteli eljárásokat, és meg kell határoznia, hogy a dalszerző (vagy a dalszerző könyvelője) mikor ellenőrizheti a kiadó könyveit.
- A szabványos zenei kiadói szerződések általában lehetővé teszik, hogy a dalszerző (vagy a dalszerző könyvelője) bármikor ellenőrizze a kiadó könyveit.
- A teljes körű ellenőrzés elvégzése előzetes értesítést igényelhet a kiadótól.
- A dalszerzőnek fizetendő havi vagy negyedéves kifizetéseket kísérő minden kimutatás lebontja a szerzett jogdíjakat, valamint a jogdíjak megosztását a dalszerző és a kiadó között.
3. rész: 3: Különféle rendelkezések
1. lépés. Határozza meg, mi minősül szerződésszegésnek
A zenei kiadói szerződések általában tartalmaznak egy különféle záradékot, amely leírja a szerződés megszegésének módját, és értesítést igényel a másik fél előtt, mielőtt további intézkedéseket, például pert indít.
- Jellemzően, ha vagy a dalszerző, vagy a kiadó úgy véli, hogy a másik nem teljesítette a szerződésből eredő feladatait, erről írásban értesítenie kell.
- Az írásbeli értesítés kézhezvételét követően az állítólagosan megszegő félnek meghatározott ideje - általában 10-15 nap - van arra, hogy vagy orvosolja a problémát, vagy megmagyarázza, hogy cselekedeteik miért nem minősülnek szerződésszegésnek.
- Tegyük fel például, hogy egy dalszerző úgy véli, hogy a kiadója nem fizette ki a tartozást. Értesítést küld a kiadónak, amelyben közli vele, hogy tartozik a pénzével. Amikor a kiadó megkapja ezt az értesítést, áttekinti a könyveit, és megállapítja, hogy a dalszerző helyes, ezért csekket küld neki.
- Általában ezt az értesítési eljárást kell követni, mielőtt bármelyik fél pert indíthat a szerződésszegés miatt.
2. lépés. Vázolja fel a viták kezelésére szolgáló eljárást
A zenei kiadói szerződés általában meghatározza, hogy melyik fórum alkalmas a szerződésviták megvitatására, és melyik állam jogát kell alkalmazni a szerződés értelmezésére.
- A zenei kiadói szerződések lehetővé tehetik a bírósági perek indítását, vagy választottbírósági eljárást biztosíthatnak a viták rendezésének kizárólagos eszközeként. Ha a szerződés választottbírósági eljárást ír elő, akkor általában felvázolja a választottbírók felkérésének eljárásait, és megnevezi a választottbírói szervezetet, amelyet fel kell használni.
- A szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy melyik állam joga szabályozza azt. A zenei kiadói szerződésre általában a kiadó székhelye szerinti állam törvényei az irányadók.
3. lépés. Adja meg a szokásos garanciákat és kártérítéseket
Ezek a kikötések szabványos rendelkezések, vagy „kazánlemezek”, amelyeket minden szerződés tartalmaz. Általában nem tárgyalások tárgyát képezik, mert mindkét fél számára alapvető védelmet nyújtanak.
- A dalszerző szavatolja, hogy a szerződés hatálya alá tartozó szerzemények szerzői jogait ő birtokolja, és hogy a szerzemények nem sértik mások szerzői jogait.
- Emellett kártalanítja vagy védi a kiadót a kiadó esetleges veszteségei ellen, ha kiderül, hogy a dalszerző nem rendelkezik a szerzői jogokkal, vagy az egyik szerzemény sérti valaki más szerzői jogait.
- Ez a kártérítési rendelkezés lényegében azt jelenti, hogy ha kiderül, hogy az egyik kompozíció sérti valaki más szerzői jogait, a kiadót nem vonják felelősségre, és nem kényszerítik kártérítésre annak a személynek, akinek a szerzői jogát megsértették.
- A kiadó garanciákat és kártalanításokat is vállal a szerződés megkötésére és a szerzői jogok megegyezés szerinti kiaknázására való képességével kapcsolatban.
