Hogyan válasszunk nézőpontot a történetmesélésben: 10 lépés

Tartalomjegyzék:

Hogyan válasszunk nézőpontot a történetmesélésben: 10 lépés
Hogyan válasszunk nézőpontot a történetmesélésben: 10 lépés
Anonim

A történet nézőpontja az a perspektíva, amelyből azt mesélik. A nézőpont mélyen befolyásolja a történet általános hangvételét, valamint az olvasó és a szereplők közötti kapcsolatot. Attól függően, hogy mit szeretne elérni a történetével, el kell döntenie, hogy kinek kell elmondania a történetet, mennyi tudással kell rendelkeznie az elbeszélőnek az eseményekről, és mennyi elfogultságot fog hozni a történetben.

Lépések

Rész 1 /2: Különbség a különböző nézőpontok között

Válassza ki a nézőpontot a történetmesélésben 1. lépés
Válassza ki a nézőpontot a történetmesélésben 1. lépés

1. lépés. Ismerje meg az első személy nézőpontját

Az első személy szemszögéből az elbeszélő az "én" és "mi" névmásokat használja a történet elmondásakor. Az elbeszélőnek különböző szintű intimitása lehet a történettel, attól függően, hogy ki ő, de ő mindig így vagy úgy a történet szereplője.

  • A narrátor lehet a történet főszereplője, ebben az esetben saját történetét fogja elmondani a saját szemszögéből, külső vélemények nélkül. Például a narrátor azt mondhatja: "Öt éves voltam, amikor először találkoztam Sallyvel. A középiskoláig minden nap együtt sétáltunk az iskolába …"
  • A narrátor másodlagos karakter lehet, ebben az esetben valószínűleg leír valamit, aminek szemtanúja volt, saját értelmezéseket és elfogultságokat adva a történethez. Például az elbeszélő azt mondhatja: "Már egy ideje aggódom a bátyám miatt. Napról napra egyre zárkózottabb."
  • Előfordulhat, hogy az elbeszélő olyan történetet mesél újra, amelynek egyáltalán nem volt tanúja, ilyenkor felidéz valamit, amit hallott, és valószínűleg saját értelmezését is hozzáadja az eseményekhez, amikor elmeséli azokat. Például az elbeszélő azt mondhatja: "Emlékszem, hallottam, hogy ezt a házat kísértetjárta. Azt mondják, az a nő, aki itt élt 100 évvel ezelőtt, még mindig a folyosókon jár."
Válassza a nézőpontot a történetmesélés 2. lépésében
Válassza a nézőpontot a történetmesélés 2. lépésében

2. lépés Ismerje meg a második személy nézőpontját

A második személy nézőpontja a legkevésbé gyakori a történetmesélésben, mert megköveteli, hogy a narrátor az elbeszélés során valakit (akár az olvasót, akár más karaktert) „te” -ként szólítson meg. Leggyakrabban rövidebb elbeszélésekben használják kísérleti stílusként.

  • Amikor az elbeszélők második személyben beszélnek, gyakran a fiatalabb énjüket szólítják meg. Például az elbeszélő azt mondhatja: "Annyira ostoba volt akkor, azt gondolva, hogy gazdag és híres lesz."
  • Előfordulhat, hogy egy elbeszélő közvetlenül az olvasót is megszólítja, bár ezt hosszabb elbeszélésekben nehéz fenntartani.
Válassza a nézőpontot a történetmesélés 3. lépésében
Válassza a nézőpontot a történetmesélés 3. lépésében

3. lépés. Ismerje meg a harmadik személy nézőpontját

A harmadik személy nézőpontja a történetmesélés legnépszerűbb nézőpontja, mivel a legnagyobb rugalmasságot kínálja az íróknak. A narrátor nem szereplő a történetben, és a szereplőkről az "ő", "ő" és "ők" névmások segítségével beszél. A narrátor lehet teljesen objektív, vagy szoros kapcsolatban áll egy adott karakterrel.

  • Harmadik személy objektív nézőpontjából az elbeszélő csak a történet objektív és megfigyelhető tényeit mondja el, anélkül, hogy kifejtené a szereplők gondolatait és érzéseit, vagy bármilyen személyes megfigyeléssel közbeszólna. A narrátor például azt mondhatja: "Jimnek komoly volt az arca, amikor a feleségével beszélt. A nő sírt és összefüggéstelenül beszélt."
  • Harmadik személy korlátozott szemszögéből a narrátor hozzáfér egy bizonyos karakter gondolataihoz és érzéseihez, leggyakrabban a főszereplőhöz. Ez a nézőpont lehetővé teszi az író számára, hogy távolról írja le a főszereplőt, miközben hangot ad belső gondolatainak. A szerző szándékától függően az elbeszélő nagyon közel lehet a főszereplőhöz, olyannyira, hogy szinte nehéz lesz megkülönböztetni az elbeszélőt a karaktertől, vagy a narrátor nagyobb távolságot tarthat fenn. Például a narrátor azt mondhatja: "Jimnek komoly volt az arca, amikor a feleségével beszélt. Utálta látni a sírását, mert szörnyetegnek érezte magát, de úgy érezte, nincs más választása, mint folytatni."
Válassza ki a nézőpontot a történetmesélés 4. lépésében
Válassza ki a nézőpontot a történetmesélés 4. lépésében

4. lépés: A harmadik személy mindentudó nézőpontjának megértése

A harmadik személy mindentudó nézőpontja hasonló a többi harmadik személy álláspontjához, mivel az elbeszélő az "ő", "ő" és "ők" névmásokat használja a karakterekről beszélni. Más azonban, hogy az elbeszélő teljes mértékben hozzáfér az összes szereplő gondolataihoz és érzéseihez. Például a narrátor azt mondhatja: "Jimnek komoly volt az arca, amikor a feleségével beszélt. Utálta látni a sírását, mert szörnyetegnek érezte magát, de úgy érezte, nincs más választása, mint folytatni A felesége inkább dühös volt, mint bántott, de nem akarta, hogy Jim ezt tudja."

2/2. Rész: Döntse el, melyik nézőpont működik a történetében

Válassza a nézőpontot a történetmesélés 5. lépésében
Válassza a nézőpontot a történetmesélés 5. lépésében

1. lépés. Döntse el, mennyire meghittnek szeretné írni az írását

Tedd fel magadnak a kérdést, mennyire közel áll a főszereplő a történethez, és mennyire szeretnéd, ha az olvasó úgy érezné, hogy ehhez a karakterhez tartozik. Az első személy nézőpontja hozza létre a legerősebb érzéki kapcsolatot, a harmadik személy korlátozott nézőpontja pedig a szoros második.

Ne feledje, hogy ha úgy dönt, hogy első személy szemszögéből ír, akkor meg kell határoznia, hogyan és miért mondja el a narrátor a történetet, mivel ez nagy hatással lesz arra, ahogyan az olvasó értelmezi. A karaktered például írhatja a történetét egy privát naplóba, vagy elmesélheti egy baráti társaságnak

Válassza a nézőpontot a 6. lépésben
Válassza a nézőpontot a 6. lépésben

2. lépés Gondolja meg, hogy fontos -e a nyelvjárás

Ha a főszereplő tájszólásának egyedi íze fontos a történetéhez, akkor érdemes első személy szemszögéből elmondani. Ez lehetővé teszi, hogy az elbeszélése ugyanolyan ritmusú legyen, mint a párbeszéd.

Ha azt szeretné, hogy az elbeszélés a karakter dialektusának némi ízét hordozza, de mégis megkülönböztethető legyen, válasszon egy harmadik személy korlátozott vagy mindentudó nézőpontját. Amikor egy harmadik személy elbeszélője nagyon közel áll egy adott szereplő gondolataihoz, természetes, hogy az elbeszélés tükrözi a szereplő beszédszokásait

Válassza a nézőpontot a történetmesélés 7. lépésében
Válassza a nézőpontot a történetmesélés 7. lépésében

3. Gondolja át, mennyi információra van szüksége az olvasónak

Az első személy nézőpontja a legkorlátozóbb abban a tekintetben, hogy mennyi információt oszthat meg az olvasóval, míg egy harmadik személy mindentudó nézőpontja lehetővé teszi, hogy bármit és mindent megosszon. Gondolja át, hogy története értelmes lesz -e az olvasó számára anélkül, hogy harmadik személy elbeszélője beavatkozna.

  • Ha azt szeretné, hogy az olvasó összezavarodjon a főszereplővel, vagy kövesse a főszereplő felfedezési folyamatát, akkor az első személy szemszögéből adódó korlátok az Ön igényeit szolgálják.
  • A harmadik személy korlátozott és objektív nézőpontja jó középutat kínál az első személy és a harmadik személy között, akik mindent tudnak.
  • Ne feledje, hogy csak azért, mert egy harmadik személy mindentudó nézőpontját választja, nem jelenti azt, hogy elbeszélőjének minden tudását meg kell osztania az olvasóval; ez egyszerűen azt jelenti, hogy megteheti, ha hasznára válik a történetnek.
Válassza a nézőpontot a történetmesélésben 8. lépés
Válassza a nézőpontot a történetmesélésben 8. lépés

4. lépés: Döntse el, hogy több perspektívát szeretne -e nyújtani

A harmadik személy mindentudó nézőpontjának előnye, hogy olvasója megértheti, hogy több karakter mit gondol egy kérdésről, még akkor is, ha a szereplők nem értik egymás érzéseit. Az olvasó is részesül a narrátor értelmezésének előnyeiből.

  • A többszörös perspektíva különösen akkor hasznos, ha azt szeretné, hogy története drámai iróniát közvetítsen, ha azt szeretné, hogy az olvasó két szakember közötti lojalitás között szakadjon, vagy ha története több egymást átfedő elbeszélésből áll.
  • Míg egy harmadik személy mindentudó nézőpontja lehet a leghasznosabb több nézőpont közvetítésére, hasonló hatást érhet el egy harmadik személy objektív nézőpontjának használatával, ami az olvasóra bízza a következtetést, hogyan érzi magát az egyes karakterek.
Válassza a nézőpontot a történetmesélés 9. lépésében
Válassza a nézőpontot a történetmesélés 9. lépésében

5. lépés. Tekintsük az elbeszélő elfogultságát

Lehetséges, hogy minden narrátor csalóka, de az olvasók sokkal inkább bizalmatlanok az első személyű elbeszélőkben a bennük rejlő elfogultságok miatt. A harmadik személy mindentudó elbeszélőit is gyanúsan tekinthetik, mivel mindent tudnak, de nem dönthetnek úgy, hogy mindent felfednek az olvasó előtt.

  • Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy kevésbé objektív elbeszélőt szeretne, ilyenkor az első személy szemszögéből az ideális.
  • Ha nem akarja, hogy bármilyen kérdés merüljön fel az elbeszélés hitelességével kapcsolatban, válasszon egy harmadik személy objektív nézőpontját.
  • Ha valamivel több betekintést szeretne kapni a karakterek gondolataiba, választhat egy harmadik személy korlátozott vagy mindentudó nézőpontját, de legyen nagyon óvatos azzal kapcsolatban, hogy az elbeszélő milyen mértékben értelmezi az eseményeket.
Válassza a nézőpontot a történetmesélés 10. lépésében
Válassza a nézőpontot a történetmesélés 10. lépésében

6. lépés Gondoljon több nézőpont használatára

A nézőpontodnak nem kell statikusnak maradnia a történet során, bár soha nem szabad megváltoztatni azt jó ok nélkül. Ha úgy érzi, hogy több nézőpontra van szükség ahhoz, hogy legjobban elmondhassa történetét, kísérletezzen vele!

Legyen óvatos a nézőpont hirtelen megváltoztatásával, mert ez megzavarja az olvasót. Ha hirtelen nézőpontváltozás következik be, fontolja meg az olvasás figyelmeztetését egy új fejezet vagy szakasz indításával

Videó - A szolgáltatás használatával bizonyos információk megoszthatók a YouTube -lal

Tippek

  • A legtöbb történetet harmadik személy korlátozott szemszögéből írják, mert jó egyensúlyt biztosít a főszereplővel való bensőséges kapcsolat és a külső megfigyelés között. Ha nem tud okot találni arra, hogy egy másik nézőpont miért lenne jobb a történetének, maradjon a leggyakoribb választásnál.
  • Sokan tévesen feltételezik, hogy egy harmadik személy elbeszélőjének hangja ugyanaz, mint a szerzőé, de ennek nem kell így lennie. Amikor harmadik személy nézőpontját választja, teljesen objektívvé és láthatatlanná teheti elbeszélőjét, vagy nagyon egyedi és hangos jelenlétet adhat neki.

Ajánlott: